Örkény Város

A település keletkezésének pontos időpontja ismeretlen, de a régészeti kutatások során előkerült leletek azt bizonyítják, hogy ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik ága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. Ez a kiemelkedés áradások idején is alkalmas volt közlekedésre, elsősorban ennek köszönhető, hogy itt alakult ki a “Szegedi nagyút”, a “Magna via”.

A középkorban Örkény fejlődését nagyban elősegítette, hogy a fenti út mellett körülbelül egynapi járóföldre esett Budától, illetve Pesttől, így az utazók, kereskedők és kíséretük mint pihenő- vagy megszállóhelyet vették igénybe. Az út jelentősége folyamatosan nőtt. A hadsereg is rendszeresen használta vonulóútvonalnak, valamint postaútként is funkcionált. Mivel több postaútvonal ágazott itt szét, Örkényen fontos elágazó és lóváltó postaállomás létesült.

A XVIII. sz. első harmadától a Grassalkovich család tulajdonába került. A pusztai postaállomás jobbágyokkal való betelepítése (1784) II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik. Ezután Örkény népessége lassú egyenletességgel fejlődött. A Grassalkovich uradalom építészének tervei alapján 1844–47-ben épült meg a Szent Lipót tiszteletére szentelt római katolikus templom.

Az 1870-es években a földtulajdonos az értéktelen termőföldeket értékesítette lőtér céljára a Császári és Királyi Hadsereg részére. Ettől az időponttól napjainkig igen jelentősek a katonai gyakorlatozások, és távoli alakulatok tagjai is megjelennek a térségben. A lényegi változások Örkény életében 1888 után következtek be, amikor is Pálóczi-Horváth István szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Örkény az ő munkálkodása következtében felvirágzott. 1889-ben megindult a vasúti közlekedés, mind személy-, mind teherfuvarozás. Pálóczi és felesége ingyen bocsátotta a vasút rendelkezésére a szükséges területet, nagyban elősegítve ezzel a település további fejlődését. 1889–93 között építtették a ma Szabadidő Központként funkcionáló Pálóczi-Horváth-kastélyt. Létrehozta a Pálóczi-Horváth telepet (ma Táborfalva), valamint a Várady telepet (ma Hernád része). Építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat, majd a Gazdaképzőt. A református templomot 1923–26-ban szintén az ő segítségével építették. A községben a szállítást kisvasúttal oldották meg, amely szerepet játszott a lakosság falun belüli közlekedésében is.

A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, azonban 1970-ben ismét visszakerült, mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is.

Örkény infrastruktúrája az 1960-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására.

1984-ben Hernád, 1989-ben Táborfalva, majd 1990-ben Pusztavacs vált közigazgatásilag függetlenné. A rendszerváltást követő években a települések önállósodási törekvése volt a jellemző, míg az 1990-es évek második felétől – felismerve az összefogásban rejlő lehetőségeket – több közös fejlesztés került megvalósításra, illetve folyik jelenleg is. Ezekben a projektekben a vezető szerepet mindig Örkény töltötte be.

Aktualis hírek

ORSZÁGOS KATASZTROFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG LAKOSSÁGFELKÉSZíTÉS

A Városházán történt

103 milliós városfejlesztési szerződés, mely a város több épületét ,és területét érinti....

***

A képviselő-testület Tájékoztatást kapott a Huszka Hermina Általános Iskola , és a Távmunkaház működéséről...

***

A Pet megyei Vöröskereszt szervezésében norvég delegáció tanulmányozta a felnőttképzést , átképzést...

***

Elkezdődött az óvodában az udvari játékok telepítése....

Mindezekről bővebben a Mi Újság Örkényen havi lapban olvashatnak.

Elektronikus távmunka tananyag elérhető az alábbi linken :